Esti mesék gyerekeknek online
A csillogó kavicsok partja
A Hársas-tó nappal éppen olyan volt, mint bármelyik erdei tó. Nádszálak bólogattak a partján, békák sütkéreztek a tavirózsák levelein, a víz fölött pedig karcsú szitakötők …
A meleg szél papírhajója
A város legszélén, ahol a háztetők fölött már látni lehetett a búzamezők aranyló hullámait, élt egy kislány, Lili. Egy forró nyári délutánon, amikor még a …
A rét fölött lebegő dallam
A Csillagvirágos-rét nappal éppen olyan volt, mint bármely másik mező. Pipacsok bólogattak a szélben, méhek zümmögtek a lóhere fölött, a patakparton pedig békák napoztak széles …
A homokórás világítótorony
A Tengerzug nevű öböl legkeskenyebb szikláján különös világítótorony állt. Falát nappal mézszínűre festette a nap, éjszaka pedig úgy derengett, mintha holdfényből építették volna. A torony …
A napraforgók őre
A dombokon túl, ahol a hajnal aranyszínű fonalakkal hímezte ki az eget, végtelen napraforgómező hullámzott. A virágok reggelente egyszerre fordították tányérjukat a nap felé, estére …
Esti mesék
Legfrissebb meséink
Verses mesék
Népmesék
Kutya, macska, egér (magyar népmese)
Mesélek Neked
Volt idő, gyermekek, mikor a kutya és a macska közt nagy volt a barátság. De ez csakugyan régen volt, még …
Kacor király (magyar népmese)
Mesélek Neked
Volt egyszer egy szegény özvegyasszony, s annak egy macskája. Ez a macska olyan kajtár (torkos, falánk – a szerk.), olyan …
A só (magyar népmese)
Mesélek Neked
„Úgy szeretlek édesapám, mint az emberek a sót!” – híres mondat egy gyönyörű magyar népmeséből. Ismerd meg a királykisasszony történetét!
A mindent járó malmocska (magyar népmese)
Mesélek Neked
Volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, ahol a kis kurta farkú malacka túr, volt egy szegény ember. Ennek a szegény embernek annyi gyereke volt, mint a rosta lika, még eggyel több…
A vak király (magyar népmese)
Mesélek Neked
Hol volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl volt, volt a világon egy vak király. Mindenféle orvosok-doktorok próbálták …
Hercegnős esti mesék
Legnépszerűbb meséink
Állatos mesék
A nádtetős kunyhó titka
A tópart szélén, ahol esténként a nád úgy susogott, mintha régi altatókat dúdolna a szélnek, állt egy roskatag, nádtetős kunyhó. …
A levendulás házikó
A dombok közt, ahol a szél úgy futott végig a füvön, mintha láthatatlan ujjaival simogatná a földet, állt egy aprócska …
A szalmakalap varázsa
A falu szélén, ahol a napraforgók olyan magasra nőttek, mintha az eget akarnák megsimogatni, állt egy öreg vályogház. Az udvarán …
A nyári kövek suttogása
A tó olyan sima volt esténként, mintha az ég lehajolt volna megpihenni benne. Nappal gyerekek szaladgáltak a partján, békák ugrottak …
A cseresznyehold éjszakája
A nyár legmelegebb napja után olyan este érkezett a falura, mintha valaki rózsaszín selyemkendőt borított volna az égre. A kertek …
A bodzavirágos ösvény
Amikor a júniusi nap már mézszínűre melegítette a falu szélét, és a kertek fölött lassan úszott a bodzavirág édes illata, …
A fecske és az orgona
Amikor a tél utolsó, deres lehelete is elolvadt a kertek sarkában, a falu végén álló öreg ház udvarán lassan lilába …
A békés medve és az áfonya
Az erdő mélyén, ahol a fenyők csúcsát reggelente tejfehér köd simogatta, élt egy nagy barna medve. Bende volt a neve, …
A pillangó és a kamilla
Amikor a nyár már aranyporral szórta be a rétet, és a szél úgy suttogott a fűszálak között, mintha altatódalt dúdolna, …
A szarvasbogár és az öreg tölgy
Az erdő legöregebb fája egy hatalmas tölgy volt, amelynek törzse olyan szélesre nőtt az évszázadok alatt, hogy három róka sem …
A mókás borz és a bodzabokor
A patakpart mögött, ahol a fű olyan puhán hajladozott, mintha zöld hullámok ringatnák az erdőt, élt egy borz, akit mindenki …
